Amióta bokszkesztyű van a kezén, nem talált legyőzőre idehaza. Hámori Luca Nyíregyházán, a 103. Papp László Elit Ökölvívó Magyar Bajnokságon senkit sem becsül alá, és mindent belead majd, mert a „biztos nyolcadikat” eszében sincs kiadni a kezéből. A kőszegi nevelésű klasszis mesélt a felkészüléséről, a houstoni kitérőről, a kedvenc bajnoki aranyáról, az edzőiről és még arról a mélypontról is, amiből bajnokhoz méltóan felküzdötte magát.
A győzelem kötelez
Luca számára a hazai szorító egyet jelent a hazai pályával és a maximális motivációval. Bár az ob-részvétel és az arany az elmúlt években szinte „kötelező”, az izgalom és a bizonyítási vágy cseppet sem csökkent.
„Minden évben nagyon várom a magyar bajnokságot, mert ez nekem amolyan elvárt feladattá vált az elmúlt években, hiszen amióta a kesztyű a kezemen van, azóta sikerült megnyernem minden korosztályban a magyar bajnokságot. Szeretek itthon bokszolni, szeretem az itthoni rendezésű versenyeket, és az, hogy a nyolcadik felnőtt bajnoki címemet nyerhetem meg, plusz motiváció számomra, úgyhogy én már izgatottan készülök, és várom, hogy ringbe léphessek Nyíregyházán.”
A legkülönlegesebb emlék: Amikor a Hámori testvérek taroltak az ob-n
Hét bajnoki arany lóg már a vitrinben, de az egyik mindennél közelebb áll a szívéhez. 2019-ben valami olyasmi történt, ami egy életre összekötötte a testvérével a kötelek között.
„Az első ob-aranyam a legszebb emlék maradt örökre, több okból kifolyólag. Nyilván azért, mert az első, ráadásul akkor még másodéves ifiként nyertem meg a magyar bajnokságot. Viszont ami miatt a legkülönlegesebb számomra, hogy akkor még a bátyám is bokszolt, és a 2019-es volt az egyetlen olyan ob, amin együtt indultunk, és mindketten aranyérmet nyertünk.”
A varázspillanat, amiért bármikor újra végigcsinálná
Sokan kérdezik, mi motivál valakit, aki folyton nyer. Luca válasza egyszerű: a dobogó tetején minden fájdalom, lemondás és sérülés azonnal köddé válik.
„Legyen szó Sopron-kupáról, magyar bajnokságról, vagy akár egy nagyobb nemzetközi versenyről, nekem sosem egyforma, hanem minden alkalommal új és csodálatos érzés, ha felállhatok a dobogó legfelső fokára. Mert akkor jön a varázspillanat, hogy ami esetleg előtte rossz volt, nehéz, vagy egy sérülés, egyszóval bármi, ami negatívan érintett, az ilyenkor elszáll, és akkor jövök rá, hogy már ezért is megérte. Amikor elönt ez az érzés, csak azt érzem, bármit, bármikor ugyanígy végigcsinálnék.”
Az üldözöttnek mindig nehezebb: „Senkit nem becsülök alá”
A női mezőnyben Luca az abszolút üldözött, de ez csak még jobban motiválja. Bárki is jön szembe a ringben, kíméletlen tempóra és egy maximális fordulatszámon pörgő bajnokra számíthat.
„Magyarországon sajnos nincs olyan komoly mezőny, ami miatt túlontúl izgalmas lehetne a válogatott versenyzők részére a magyar bajnokság – legalábbis női kategóriában. Arra számítok egyébként, hogy nem leszünk túl sokan, de az elmúlt évek alapján talán Cifra Dia az, aki a legnagyobb ellenfél lehet a kategóriában, persze, ha az én súlycsoportomban nevezett. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy idén sem találok legyőzőre, ha valaki megpróbálja elvenni tőlem a győzelmet, állok elébe, mert mindenki úgy jön oda, hogy meg akarja verni a másikat, vagy meg akar verni engem. Viszont én ebből nem engedek, és a biztos helyemet nem adom át. Az viszont fontos, hogy bárki legyen velem szemben a ringben, soha senkit nem becsülök alá, és ellenféltől függetlenül ugyanúgy 100-150 százalékot nyújtok minden egyes mérkőzésemen.”
A houstoni flow
A tengerentúli edzőtábor a mai napig extra energiát ad neki, pedig az idei év hozott nehéz pillanatokat is.
„Azt gondolom, hogy az a houstoni egyhónapos edzőtábor minden téren hozzátett a felkészülésemhez: mentálisan, fizikálisan és szakmailag. Nagyon hálás vagyok azért, hogy ott lehettem, és valóban a Bocskain szerintem még abban a houstoni flow-ban égtem, ez látszott is a teljesítményemen. Már az erősített mentálisan, hogy ott lehettem, hogy kikkel készülhettem, hogy a legendás edzővel, Ronnie Shieldsszel iskolázhattam. Viszont azóta leginkább központi a felkészülésem, amit most megint egyre jobbnak érzek.”
A hullámvölgy leküzdése
Áprilisban egy csúnya mélypont nehezítette a dolgát, de a bajnokok ismérve, hogy tudják, hogyan kell felállni a padlóról.
„A mélypont a brazíliai világkupa-szereplésemre is rányomta a bélyegét. Hála Istennek sikerült kijönnöm a gödörből. Igaz, hogy még nem százszázalékos a formám, de az Európa-bajnokságon kell annak lennie. Nagyon jó úton indultam el, jól megy a felkészülés, az edzőtáborok is, Ústíban a verseny szintén jól sikerült. Azóta voltam megint egy hetet Olaszországban edzőtáborban, úgyhogy azt gondolom, ezt az utat kell folytatni, és meglesz az eredménye.”
A gyökerek és a jelen: Örök hála a kőszegi alapokért
Luca pontosan tudja, kinek köszönheti, hogy a világ elitjébe tartozik. A BVSC-ben ma már Régi Dániel csiszolja a formáját, ám a kőszegi kezdetek örökre meghatározzák az életét.
„Jelenleg a BVSC-ben Régi Dániel az edzőm, a régi mestereim pedig Varsányi Áron és Gombai János. Soha nem fogom elfelejteni, hogy honnan jöttem, hogy ők elkísértek ezen az úton, mert nélkülük nem is jutottam volna el idáig. Örökké hálás leszek nekik. Viszont most Danival készülök, akivel össze kellett hangolódnunk, de egyre jobban érzem rajta, hogy a legjobbat akarja nekünk, a legjobbat akarja kihozni belőlünk, és ezért mindent tőle telhetőt megtesz, úgyhogy elégedett vagyok, egyre jobb a közös munka.”
A kívánság
Amikor arról kérdezem, mit kíván magának a jövőre nézve, nem érmekről vagy trófeákról beszél, hanem a tiszta, örömteli és felszabadult bokszról.
„Hogy élvezzem a meccseket, és tudjam kihozni magamból, ami bennem van, mert ha ez sikerül, akkor nagy dolgokra vagyok képes.”
