A hetvenhetedik magyar ökölvívó bajnokságot Kecskeméten bonyolították le 2000-ben két hónappal a sydney-i olimpiát követően. Lakatos Pál tíz év dominanciát követően ismét bajnok lett a legkisebbek között, és olyan klasszisok szereztek aranyérmet húsz évvel ezelőtt, mint Nagy János, Balzsay Károly, Hídvégi György és Garai Emil. A súlycsoportok száma továbbra is 12 volt, a kislégsúlytól (48kg)...Read More
A hatvanhetedik magyar ökölvívó bajnokságot Debrecen városa rendezte meg 1990-ben, már a rendszerváltást követően. Sportágunk egyik nagy ikonja, Kovács István második bajnoki címét szerezte meg ezen a versenyen, míg egy másik fiatal, Lakatos Pálnak sikerült a trónfosztás az olimpiai bronzérmes Isaszegi Róbert legyőzésével. A súlycsoportok száma továbbra is 12 volt, a kislégsúlytól (48kg) a szupernehézsúlyig...Read More
Az ötvenhetik magyar ökölvívó bajnokságra 1980-ban került sor, amelyen olimpiai bajnokunk Gedó György nyolcadik aranyérmét szerezte meg. A budapesti eseményen Orbán Sándor hatodik bajnoki címét szerezte meg, de Kalló László, Hranek Sándor, Alvics Gyula és Somodi Ferenc is szerepelt a győztesek listáján. A súlycsoportok száma a nemzetközi szövetség döntése alapján 12-re emelkedett, a szupernehézsúly (+91kg)...Read More
A negyvenhetedik magyar ökölvívó bajnokság 1970-ben hatalmas csatákat hozott pontosan ötven évvel ezelőtt. Az 1970-es magyar bajnokságon már 11 súlycsoportban zajlottak a küzdelmek, a kislégsúly (48kg) 1967-ben került be a programba, és a legendás olimpiai bajnokunk, Gedó György dominált a hazai ringben. A rengeteg induló miatt minden súlycsoportban csak a legjobb 8-8 versenyző indulhatott el...Read More
A harminckilencedik magyar ökölvívó bajnokság két sztárja egyértelműen az olimpiai bajnok Török Gyula, valamint az új üstökös, az akkor második aranyérmét szerző Kajdi János voltak 1962-ben. Tíz súlycsoportban avattak bajnokot Budapesten, közülük csak hárman tudtak címet védeni 1961-et követően. A 1961-es, 1962-es magyar bajnokságok előtt a római olimpiai játékokon Török Gyula aranyérmes lett 1960-ban, tovább...Read More
A harmincharmadik magyar ökölvívó bajnokság 1956-ban zajlott a budapesti Sportcsarnokban, amelyen sportágunk háromszoros olimpiai bajnoka, Papp László utolsó alkalommal nyert országos versenyen. A tíz aranyérmes közül hatan megvédték 1955-ben megszerzett címüket az országos bajnokságon. 1956-ban a magyar szövetség négy versenynap alatt szervezte meg az eseményt, vegyes lebonyolítási rend alapján. Az első versenynapon úgynevezett kvalifikációs negyeddöntőkre...Read More
A huszonkilencedik magyar ökölvívó bajnokságra 1952-ben került sor, amelyen sportágunk ikonja Papp László természetesen aranyéremmel ünnepelt. A 29. egyéni országos bajnokságot Budapest rendezte meg, és tíz győztest avattak a sikeres helsinki olimpiai játékokat követően. 1951-ben rendezték meg az első kilogrammok szerinti magyar bajnokságot, korábban a nemzetközi szövetség, és így az összes nemzet a súlycsoportokat...Read More
A huszonharmadik magyar bajnokságra 1946-ban került sor, és történelminek bizonyult a sportágunk történetében. Egy akkor még csak 20 esztendős fiatalember első bajnoki címét szerezte meg középsúlyban. Ennek alapvetően még nem lenne akkor hírértéke, de ezt a bokszolót Papp Lászlónak hívták. Nemzeti ikonunk 74 évvel ezelőtt nyerte meg első magyar bajnoki címét, amely egy nagy lökést...Read More
A magyar ökölvívás a második világháború ellenére sem szüneteltette a sportágat, és a nehéz időkben is minden esztendőben megrendezésre került a nemzeti bajnokság. A huszonkettedik magyar ökölvívó bajnokságra 1945-ben került sor Budapesten a háború lezárását követően. A ferencvárosi Szigeti Lajos kilencedik bajnoki aranyérmét szerezte meg az 1945-ös kiírás során. 1945-ben az első bajnoki aranyérmet az...Read More
A tizenkettedik magyar ökölvívó bajnokságra 1935-ben került sor, amelyen olimpiai bajnokunk Harangi Imre impozáns teljesítménnyel védte meg bajnoki címét. A magyar bajnokságra ekkor is Budapesten került sor, és Harangi mellett Szigeti Lajos és Kubinyi Frigyes voltak a legjobbak. Budapest rendezhette meg az 1930-as, és az 1934-es Európa-bajnokságot is, a hazai nemzetközi események jelentősen erősítették a...Read More